Monthly Archives: február 2014

Voltunk dokinéninél és megnézte a kis drágánkat. Sajnos valóban egy cisztácska van rajta, de nem olyan rossz mint amitől tartottam. Jelenleg nem kell műteni, csak időszakosan kontrollra vinni és Voltarent csepegtetni. Nagyon örülök, hogy a “fiunk” most ennyivel megúszta.

Eltelt egy év és ismét itt van… 🙁 Nem, ez nem olyan, aminek örülni kéne, bár az lenne. Egy évvel ezelőtt már egyszer láttam ezt drága cicusom szemén. Akkor is azonnal elvittem Szakmáry Katalin doktornőhöz. Egy alig észrevehető kicsi kis kiboltosulás a szaruhártyáján. Legutóbb műteni kellett a kis édest. Hetekig cseppentés és kenegetés, gallér viselése. Szegény meglehetősen nehezen viselte. A doktornéni már ennél a műtétnél mondta, hogy lehet visszatér a fekély. Én nagyon reméltem, hogy nem, az én cicámnál ilyen nem lehet ismét. Most sajnos ismét féltem őt az altatás miatt és az esetleges komplikációk miatt. Február 25-én megyünk. Még picit reménykedem, de csak óvatosan, hogy hátha kitalál valamit a dokinéni, ami nem ilyen veszélyes.

Eredetileg nem is Zsomborka volt, akinek a befogadására készültem, hanem Jana. Amikor megtudtam, hogy egy helyen vannak vidéken, akkor mindkettejük ideiglenes befogadása mellett döntöttem. Íme egy képecske Janáról, de róla majd külön is írok:

Amint megláttam élőben Zsomborkát, rögtön beleszerettem. Azok a gyönyörűséges izzó sárga szemek! Törékeny kis testecske. Ez volt az első kép, amit kaptam róla:

Amikor megérkezett sajnos sokkal rosszabbul nézett ki. Most már február hetedike óta van nálam. Sokat javult, de még most is tüsszög. A fülecskéje viszont egészen szép lett.

Az egész úgy kezdődött, hogy valami nagyon rendes ember kitett a buszmegállóba egy aranyos 3 hónap körüli cicuskát. Mivel megsajnáltam elkezdtem etetni nálunk a belső udvarban. Nem gondoltam, hogy létezése bárkit is zavarna, hiszen több cicus is volt már itt, csak azoknak volt gazdijuk.

Aztán elkezdtem meghirdetni, mondván egy ennyire kedves és bújós és hízelgő cicalánynak hamar lesz gazdija. Sajnos nem így történt. Ahogy az idő telt a kiscica egyre érettebb lett. Ez a helyi kandúroknak is feltűnt. A hirdetésre pedig rendes gazdi nem jelentkezett. 🙁 Mivel a házi szaporításnak abszolút ellenzője vagyok Piszemisze is túlesett az ivartalanításon. Nagyon jól viselte. Amint eléggé éber volt azonnal enni akart. A két hetes karantén után nálunk is első útja a kajás edényekhez vezetett.

Jázminka január óta vendégeskedik nálunk. Aranyos, temperamentumos hölgyecske. Eleinte kicsit kérette magát, de kis idő elteltével már ő jött, hogy tessék végre simizni.

A csirkével és pulykával nagyon közvetlen a viszonya, mindkettőnek “beszél” és a környezetre pedig morog. Továbbá annak ellenére, hogy a szájában van még a falat, azért ő képes ellopni és fogva is tartani még egy darabot. Legközelebb erről is készítek képet.